Az alkotói válság egy idő után sok művészt utolér, persze el is múlik, valakinél előbb, valakinél később. Nagyon sok módszer van arra, hogy áthidaljuk ezt az időszakot, ami néha egy örökkévalóságnak tűnhet, főleg ha az alkotásainkból élünk.
Akik viszont nem ezzel keresik a pénzüket, azoknak írnék néhány jótanácsot:
-a legegyszerűbb:várjuk meg míg elmúlik
-jó ihletforrás egy utazás, egy teljesen új helyen
-egy inspiráló könyv olvasása, film nézése, zene hallgatása
-járjunk nyitott szemmel és szívvel, néha az apró dolgok adják meg az ihletet
A legegyszerűbb mégis az, hogy várunk, addig javítgathatjuk addigi alkotásainkat.
Végül egy dalszöveg és egy kép arról, ki hogy éli át az alkotói válságot, vagy hogy lehet segíteni rajta.
“Most arról írok neked hogy miért nincs témám
miért ülök itt egy szál gitárral némán
Agyamban üres járat a lelkem vándorol
Legyintek így van ez jól megtalálom majd valahol
Zöld utat adtam a fénynek itt bennem
Hagyom hogy átjárjon hogy csendet teremtsen
Mint egy nő rendelkezhet felettem
A nyugalom ösvényén hagyom hogy vezessen
Ez kell nekem…
Alkotói válságban vagyok
nem jön ki egy hang sem a torkomon hallhatod
De most megmozgatjuk az eget a földet
Kifordítom a sarkából a zöldet
Megszívom hogy ne szívjam meg többé már sosem
Nem értem miért van az hogy furcsán néznek rám
Ha kezembe kis pipám mosolyt fakaszt a szám
Mint Tarzan a liánon csüngök a szaván
Nyugodt vagyok nem hagy el újra vissza vár
Vissza szál…
Alkotói válságban vagyok…”
